Tünde és Janó

Házasságkötésünk után merült fel a vidékre költözés gondolata. Budapesten laktunk, egy 35 m2-es belvárosi lakásban, rengeteg aszfalt között. Közös életünket emberhez méltó(bb) környezetben képzeltük el. Számos terv, majd ezek elvetése után került a képbe Szatymaz és 2006 nyarán végül megvettük „a Tanyát". Első látásra szerelem volt, körös-körül szántóföld, gyümölcsös őzek...
Elkezdtük építeni közös otthonunkat, beleértve a ház felújítását, a kert, a föld művelését. Hamarosan állataink is lettek. Meg kellett tanulnunk a gondozásukat, haszonállatok esetében a levágásukat és megküzdeni a városi ember ehhez kapcsolódó ellenérzéseivel és félelmeivel. A gyakorlatban is tapasztaltuk, hogy egy ilyen földterület élő rendszer, ahol a dolgok helye és mérete nem véletlen, több mint száz év alatt alakult ki!
A fővárosi őrült tempót csak időnként érzékeljük. Férjem szenvedélye és hivatása a számítástechnika és ügyfelei többnyire abban a világban élnek. Nekem építészként régi házunk felújítása, mai életmódra való  átalakítása jelent kihívást. Egy vályogház korszerűvé tétele, úgy, hogy az építészeti értékei ne csorbuljanak ez szerintem szép feladat. Mindennapi munkám azért leginkább a ház körüli teendők ellátása. Nagyon élvezem a kertészkedést és hogy a magunk termelte, jó minőségű alapanyagokból főzhetek. Férjemmel mindketten bika jegyűek lévén az elfogyasztásuk pedig  már közös élvezet.
 
Kuszingné Tompa Tünde és Kuszing János