Tanya-lét
Önismeret, avagy a természet visszajelez
Népmeséink hősei hosszú utat tesznek meg, míg végül elnyerik méltó jutalmukat: többnyire a királyleány kezét és apjának fele királyságát. Elindulnak szerencsét próbálni, megtudni mire képesek. Az út során számos próbát kell kiállniuk, mikor megmutatkozik emberi felkészültségük, lelki erejük. Gyakran állatokkal találkoznak, akik segítenek nekik, különleges helyszínekre érkeznek, ahol a történet fordulóponthoz ér.
Férfi és női feladatkörök
A magyar paraszti életmód, mint természethez közel álló rendszer sokáig megőrizte a férfi és nő feladatának pontos meghatározását. A jól körülhatárolt szerep minél tökéletesebb megvalósításának mindig fontos szerepet tulajdonítottak. A férfi a családfő, ő képviseli a családot a külvilágban, végzi a nehéz fizikai munkát, foglalkozik a nagyobb testű állatokkal, sok előjoga van családon belül.
Miért éppen vidék?
Amikor magyar hagyományokról olvasok, legyen az akár népmese, kortörténeti leírás, monda, vers vagy bármilyen iromány, elfog egyfajta „életszagú” érzés.
Hétköznapok megélése
Az élettér, mint fogalom minden egyén számára mást jelent. Alaphelyzetben lehet egy lakás, egy családi ház, telekkel, egy tanya nagy földterülettel. Ezekben a lakóterekben az összes helységnek megvan a maga rendeltetése. Továbbá a hozzátartozó udvar, virágoskert, gyümölcsös, veteményeskert, gazdasági épületek, ólak, istállók. Ezeken a területeken és épületekben végzett munka egészíti ki a testünk szellemi és lelki egyensúlyát.
Látásmód - Csillagok
Régebben esténként, amikor kisgyermek voltam ámulattal nézegettem a sok kicsi fényes pontot az esti égbolton. Nem hallottam szüleimtől csodálatos történeteket a csillagképekről vagy égitestekről, az is természetesnek tűnt, hogy a Tejúthoz tehén társul.