Közművekről

Nagyvárosi ember sterilizálva kapja a világot. Barátom, viccesen élete párjáról megjegyezte: „Feleségem annyira pesti, hogy úgy tudja folpack-ból van a csirke bőre."
Amíg városban éltem, jó pár dolog folyamatát - a kezdetétől a végéig - nem tapasztaltam meg. Bekapcsolódtam valahol a fogyasztói láncba, rendszerelméleti szempontból „A"-nak a kimenetét átvettem, végrehajtottam egy műveletet „B"-t, amelyet aztán „C" feldolgozott. A megelőző és követő folyamatot részleteiben nem ismertem.
Egy példát véve alapul: amikor Pesten a zuhanyzó csapját megnyitottam („B") tudtam, hogy a bérházban - ahol éltünk - valamiképpen a Fővárosi Vízművek által odakerül a víz („A"), vélhetően eredendően a Dunából.  A megelőző folyamatok pontosan nem voltak ismerhetőek. Ugyanúgy, ahogy a lefolyón kikerült a víz a csatornába, amelynek elkerüléséről a Fővárosi Csatornázási Művek („C") gondoskodott. Most fúrt kutunkból jön a víz, szivattyú húzza fel (amelyhez persze egyelőre áramot az áramszolgáltatótól veszünk) és az emésztőbe távozik. Emésztőben az anyagok lebontása enzimekkel felgyorsítható, így a végtermék legjava locsolásra alkalmas víz. Akaratlanul jobban odafigyelünk feleségemmel arra, hogy a természettől mennyit veszünk el, azonnal látjuk a folyamatok kimenetét, eredményét.
A tanyán árnyékszéket használunk (kényelmességből jobbára most már csak a nyári időszakban, télen a benti WC-t). Egyes tanulmányok szerint, a vízöblítéses WC következtében átlagosan 45 liter víz/fő/nap fogy egy átlagos háztartásban, amely a hasznos ivóvizet használja fel. Az árnyékszék esetében a szárazanyag tartalom ott marad a földben és nem keletkezik fekáliás szennyvíz nagy mennyiségben.
A hulladék fogalma átértékelődött. Sok - korábban a szemetesbe tett - élelmiszer maradék (korábbról megmaradt élelmiszer, tojáshéj, zöldség-gyümölcs héj, zsizsikes gabona, stb.), most a háziállatok étrendjét egészíti ki. A papíráru egy része tüzelésnél felhasználható. Korábbi életünkben a szemét három-négyszerte több volt. Sajnos a szemétszállítást - a helyi önkormányzat miatt - akkor is kötelező fizetni, ha nincs kibocsájtott hulladékunk.
A fűtést fával oldjuk meg, amelynek legjava barátunk erdejéből, kisebb része a ház körül letörött szárazágakból, az építkezés kapcsán megmaradt fa hulladékból származik. Ez függetlenséget jelent a gáz árának változásától és az ezzel kapcsolatos nagyhatalmi manipulációtól.
A felvázolt modell egyszerűsített. Vidéken is számtalan esetben használjuk a szolgáltatók által adott hátteret (szemétszállítás, közlekedés, telekommunikáció, élelmiszer kiegészítők), mégis az élethez szükséges alapvető folyamatok érthetőbbek, kézzelfoghatóbbak, ha kell, az egyén azonnal beavatkozhat. Ennek következtében a multinacionális szolgáltatóktól, áttételesen a pillanatnyi politikai helyzettől függés alacsonyabb, mint a nagyvárosban.
Kuszing János