A konyha világa

A konyha világa az asszonyok talán legfontosabb területe. A magyar konyha és magyar gazdasszonyok mindig jó hírnévnek örvendtek még külföldön is.
A táplálkozás célja a szervezet ellátása azokkal az anyagokkal, amelyre az életműködéshez szükség van. Szervezetünk EGÉSZ- sége érdekében oda kell figyelni a megfelelő minőségre, mennyiségre, arányokra. A test és a lélek harmonikus egységének megőrzése az asszony feladata. A konyha a gazdasszony tükre, a család élelmezésének központi helye. Életkörülményeink sok helyen úgy alakulnak, hogy a konyha nem csak az ételek készítésére szolgál, hanem egyúttal étkező helyiség is, sőt nappali és gyermek szoba. Ez a lakókonyha.
Így mindent jobban szemmel tud tartani a ház asszonya.
A főzés olyan minden napi feladat, amely során a táplálékul szolgáló nyersanyagokat átalakítjuk étellé, azoknak kellemes új ízeket, és tetszetős formát adunk. Komoly gonddal és oda figyeléssel kell kiválasztani az élelmiszer alapanyagokat. Falun módunkban áll, hogy a saját magunk által ültetett és gondozott zöldségekből, ill. a baromfiudvarunkból kikerülő szárnyasból főzhessünk pl.: húslevest. A teljes folyamatot szemlélve rájövünk, hogy a tavasszal befektetett hatalmas energia mennyiségünket a minden napos étkezések során kis adagokban kapjuk vissza, ill. nyár végére a kamránkban raktározhatjuk el. A fényhiányos időszakban ehhez a felhalmozott saját energia készlethez nyúlhatunk vissza füstölt húsok ( sertés, liba, kacsa) szalonna, kolbász, vagy a változatos gyümölcs befőttek, lekvárok vagy éppen savanyúság formájában.
Az esztendő során amikor csak tehetjük ételeink változatosságát az aktuálisan termő zöldségekre, gyümölcsökre hangoljuk. Így könnyebb a természet ritmusával és önmagunkkal összhangban lenni. Várjuk ki türelemmel a magyar szabadföldi eper érését, ami már április végén megörvendeztet minket, majd májustól a cseresznye, meggy következik.
Júliusban szinte már minden zöldség és gyümölcs elérhető számunkra. A késői almák, szőlők még októberben , novemberben is szedhetőek és a kelbimbó szinte a szárán telel át. Szóval a gazdasszonynak csak néhány lépés a konyha kertbe és megvalósul a „terülj-terülj asztalkám”.
A magyar hagyományokban a táplálkozásra vonatkozóan is találhatunk megszívlelendő üzenetet. Ilyen pl.: a két böjti időszak beiktatása az esztendőbe. A húsvéti 46 napos és az adventi 40 napos böjt időszakról beszélhetünk. Célja a lemondások általi testi és lelki megtisztulás segítése. Ilyenkor az állatok által közvetített állapotiság könnyebb elhagyása kitárja a kaput a növekedés, fejlődés előtt. Ekkor az emésztés könnyítetté válik, a szervezet megszabadul a felesleges lerakódott salakanyagoktól, és az érkező új információk befogadására nyitottá válunk. Így segítve elő testünk és lelkünk harmonikus egységét.
Most, mikor e sorokat írom az adventi időszak közepén járunk családom a változatos ámde húsmentes ételeket míg én már a karácsonyi ünnepi menüt készítem elő. Az időszerűség miatt engedjék, hogy néhány szót ejtsek a karácsonyi ételekről. A halászlé és a rántott hal a Szent Este elhagyhatatlan étele. A megunhatatlan mákos és diós bejgli (kalács) valamint a kocsonya és a töltött káposzta teszi élvezetessé ezt az ünnepet. Ezek mind hagyományos magyar étkek melyeket ekkor áhitattal és szeretettől övezve szertartásosan fogyasztunk el.
Kívánom mindenkinek, hogy a karácsonyi szépen terített asztal bőségét és hangulatát sikeresen mentse át az elkövetkezendő hétköznapokra.
 
Kis Ildikó